Adventi hagyományok a Provident országai körül: Így ünnepelnek más országokban
Az adventi időszak különleges alkalom arra, hogy megismerkedjünk más országok ünnepi hagyományaival. Miközben mindannyian a karácsonyra készülődünk, érdemes betekinteni abba, hogy a Provident országai miként tartják életben saját, egyedi szokásaikat ebben a varázslatos időszakban. A Provident az alábbi országokban van jelen: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Egyesült Királyság és Mexikó. Nézzük meg, hogyan ünneplik az adventet és a karácsonyt a különböző országokban, hagyományaik és jellegzetes rituáléik révén, hogy közelebb hozzuk a világ különböző részeinek ünnepi hangulatát.
CSEHORSZÁG KARÁCSONYI HAGYOMÁNYAI
Fagyöngy
Csehországban a fagyöngy a hagyományos karácsonyi díszek egyike. Úgy függesztik fel, hogy alatta el lehessen sétálni vagy netán a szerelmesek csókot tudjanak váltani. Egy pár számára a fagyöngy alatti csók a hiedelem szerint szerelmet hoz a következő évre. Ha valakinek fagyöngyöt adunk, az megvédi a betegségektől, és szerencsét hoz a házra.
Ponty pikkely
Szenteste a vacsoránál egy ponty pikkelyt tesznek a tányér alá. A halpikkely állítólag pénzt és jólétet hoz. Ezt követően a karácsonyi ponty pikkelyét a pénztárcában kell hordani, hogy az a következő évben sok pénzt hozzon.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KARÁCSONYI HAGYOMÁNYAI
Rossz szellemek elűzése
Sok karácsonyi hagyomány az Egyesült Királyságban réginek tűnik, de valójában a viktoriánus korból (19. század) származik. A karácsonyt a királyi család is támogatta. Viktória királynő és férje, Albert hercegprímás szívesen dicsőítették a családi egység erényeit.
Az egyik ilyen „modern” hagyomány, amely talán a „wassailing”, azaz a rossz szellemek elűzésére szolgáló éneklés, tánc és ivás ősi gyakorlatában gyökerezik, az, hogy a fúvószenekarok karácsonyi dalokat és énekeket játszanak az utcákon az évnek ebben az időszakában, hogy pénzt gyűjtsenek.
IPF Mikulás
Az International Personal Finance irodában a gyermekek számára is különleges időszak ez, mert már az ünnepek előtt meglepetés ajándékok várják őket.
LENGYELORSZÁG KARÁCSONYI HAGYOMÁNYA
Plusz egy asztalteríték
Egy különleges szokás, amelyre különösen büszkék Lengyelországban, hogy egy váratlan vendégnek egy extra terítékkel készülnek.
Az üres hely meghagyása az asztalnál kereszténység előtti eredetű. Az ősi hiedelmek szerint a plusz ülőhely az elhunyt rokonok lelkére emlékeztetett, akik a téli napforduló idején érkeztek a Földre.
A családtagok ráfújtak a székekre és padokra, hogy ne üljenek rá az ott pihenő kóbor lelkekre, a maradék ételt pedig az asztalon hagyták, hogy megehessék. A szellemeknek is felajánlottak némi ételt, hogy a ház lakóit védelmük alá vegyék. Később egy üres helyet egy „fáradt vándornak” szántak, akit útja során meglepett a tél, őt „befogadják” és megvendégelik.
A szokás a mai napig fennmaradt, bár csak rituális jelleggel, mert a valóságban sokan nem hívnának meg egy idegent a karácsony esti asztalukhoz. A váratlan vendégnek hagyott üres szék azonban azt az üzenetet hordozza, hogy ezen a napon senki sem lehet egyedül, amely kapcsolódik a lengyel vendégszeretethez és a másokon való segítés vágyához is.
MAGYARORSZÁG KARÁCSONYI HAGYOMÁNYA
Betlehemes játék
A betlehemezés Jézus betlehemi születésének története.
A hagyományos betlehemes jelenet főszereplői a kis Jézus, Szűz Mária és Szent József. Ott van a három király, akik meglátogatták az újszülött Messiást, a pásztorok és az angyalok, akik az istállóba vezették őket. Az istállóban a jászol körül állatok is voltak. A szereplők jelmezt öltöttek, és házról házra járnak.
Magát a betlehemes játékot megelőzte a betlehem felállításának szokása. Az egyházi hagyomány szerint erre először 1223-ban került sor, amikor Assisi Szent Ferenc a Rómától északra fekvő Greccio hegyi városban felállíttatta az első élő jászolt.
Ezt a fajta drámai betlehemes játékot kezdetben Magyarországon is templomokban adták elő, de onnan került ki a nyilvánosság elé, és jelentősen átalakult. Az első, ismert írásos anyag a magyarországi betlehemezésről a 17. századból származik.
A mostani előadások a történet vallásos jellegét részben megőrizték, de részben komikus jeleneteket tartalmazó előadássá alakultak át. A betlehemezés régóta része a karácsonyi ünnepkörnek, és az egyik legismertebb népszokás.
Adventi koszorú készítése és gyertyagyújtás
Az adventi koszorú készítése és az advent négy vasárnapján egy-egy gyertya meggyújtása szinte minden magyar otthonban elterjedt hagyomány. A koszorún található négy gyertya a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet jelképezi. Ez a szokás nemcsak vallásos hátterű, hanem a családokat is közelebb hozza az ünnepi készülődés idején.
Karácsonyi éjféli mise
A vallásos hagyományok része az éjféli mise, amelyet december 24-én este tartanak. Ezen az alkalmon a hívők együtt ünneplik Jézus születését, és sok helyen betlehemes előadások is kapcsolódnak hozzá. A mise különleges hangulatát a karácsonyi dalok, például a „Mennyből az angyal” éneklése is fokozza.
Karácsonyfa díszítés
A karácsonyfa feldíszítése a magyar ünnepi hagyományok egyik legkedveltebb és legszebb része. A fenyőfát december 24-én állítják fel, és a család közösen díszíti fel színes gömbökkel, fényes szalagokkal, valamint a magyar sajátosságnak számító szaloncukorral. Ez az édesség, amely különböző ízesítésekben és színes papírba csomagolva kerül a fára, nemcsak díszként szolgál, hanem finom csemege is, amelyet gyakran a gyermekek fogyasztanak el az ünnepek alatt. A fa körüli közös éneklés és a fények ragyogása igazán meghitté teszi a szenteste hangulatát.
MEXIKÓ KARÁCSONYI HAGYOMÁNYAI
Posadas
December 16. és 24. között Mária és József menedék keresését felelevenítő felvonulások zajlanak Mexikóban. A gyerekek házról házra járnak és a hagyományos “Las Posadas” dalt énekelve kérik a háztulajdonosokat, hogy engedjék be őket. A körmenet minden este egy másik háznál ér véget, ahol fiesztát tartanak bőséges étel- és italfogyasztással és természetesen piñaták várják a vendégeket.
Nacimientos
Sok mexikói család ünnepli ezt az időszakot otthonukban felállított díszes betlehemmel. Ezeket „nacimientos”-nak nevezik, ami december 16-án kezdődik. Az idő előrehaladtával különböző szereplőkkel bővül az installáció. Szenteste a kis Jézust teszik be a bölcsőjébe, január 25-én pedig a Háromkirályok kerülnek a színpadra. A hagyományt nem csak az otthonokban tartják fenn, Mexikó számos városközpontja arról híres, hogy az állatok, Jézus, a pásztorok, valamint József és Mária hatalmas másaiból szintén felállítja a betlehemi jászolt.
Pastorelas
A pastorelák színházi előadások és a pásztorok útjáról szólnak, akik az újszülött Jézust keresik fel. Ezekben a darabokban a szereplok különböző akadályokkal találkoznak, például ördögökkel és angyalokkal, akik megpróbálják befolyásolni őket abban, hogy melyik utat válasszák.
Villancicos
Mexikóban a karácsonyi énekeket “villancicos”-nak nevezik. E dalok némelyike a népszerű angol karácsonyi énekek fordítása (”Csendes éj”), míg mások, mint például a “Halak a folyóban”(Los Peces en el Río), a mexikói kultúra sajátjai.
ROMÁNIA KARÁCSONYI HAGYOMÁNYAI
Colindat (karácsonyi éneklés)
Az egyik legkedveltebb karácsonyi hagyomány a colindat. Karácsony első napján a gyerekek, más néven colindatori-k, csillaggal a kezükben házról házra járnak, és dalokkal, versekkel hirdetik az embereknek Jézus születését. A házigazdák fogadják őket és süteménnyel, disznótoros ételekkel és borral kínálják meg őket. A hagyomány úgy tartja, hogy aki nem nyit ajtót, annak rossz éve lesz és balszerencsét hoz a házra. Máramaroson, Észak-Romániában a gyerekek mellett a felnőttek is részt vesznek a házak felkeresésében.
Kecsketánc
Ez a hagyomány karácsonytól újévig tart. Az emberek különböző állati álarcokat viselnek, amelyek régiónként változnak: kecskeálarcot, egyetlen állat maszkját. Hunyadváron szarvas, Moldvában és Erdélyben kecske, Dél-Erdélyben pedig boria (a bika román megfelelője).
Munténiában és Olténiában a kecskét „brezaie”-nek nevezik (a maszk pettyes megjelenése miatt), és a hagyományt különösen szilveszterkor tartják. Az álarcokhoz színes ködmönöket öltenek, a kecske táncát pedig zajos kereplők kísérik. A kecske ugrál és rángatózik, forog és hajlong, fából készült állkapcsa ritmikusan mozog. Az előadás a jelmezek és a koreográfia eredetiségével tűnik ki.
A kecske tánca és az állati maszkok (a „lovak” – lónak öltözött fiúk, a „turca” – bikamaszk) más megnyilvánulásai, amelyek karácsonykor a román falvakban megtalálhatók, az Isten halálának és újjászületésének szentelt archaikus, szakrális szertartásokból származnak.
Az advent és a karácsony minden országban egyedi hagyományokat hordoz, ugyanakkor közös bennük az ünnep meghittsége, a család és a közösség szerepe. Legyen szó a magyar betlehemezésről, a lengyel üres asztalhelyről vagy a mexikói Posadas körmenetekről, mindezek a szokások közelebb hoznak minket egymáshoz, és emlékeztetnek arra, hogy az ünnep lényege az együtt töltött idő és a szeretet kifejezése.
