Foglaló vagy előleg? Mi a különbség és mire érdemes figyelni?
Az ingatlanügyletek kapcsán sokan összetévesztik és nincsenek tisztában az előleg és a foglaló fogalmával. Pedig akár súlyos milliókat is bukhatunk azon, ha az általunk kifizetett összeg nem megfelelő jogcímen kerül rögzítésre a szerződésben. Cikkünkben most megnézzük, hogy mi a különbség a foglaló és az előleg között, mi ezeknek a funkciója, és milyen jogi következményekkel járnak.
Jelen cikk általános jellegű tájékoztatást nyújt a részletezett témával kapcsolatban. A cikk nem minősül útmutatónak, tanácsnak. Kérjük, hogy minden esetben olvasd el a témában fellelhető egyéb információs tartalmakat, illetve kérd szakértő segítségét.
Előleg vagy foglaló: mit jelentenek?
Először is tekintsük át a foglaló és előleg fogalmát!
Mi a foglaló?
A foglaló egy olyan pénzösszeg, amelyet a Polgári Törvénykönyv egyfajta szerződést biztosító mellékkötelezettségként kezel. Lényegében egy kárátalány. A gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, de más szerződésekben is kiköthető. Ezzel fejezhetjük ki az eladó felé, hogy vételi szándékunk komoly, és biztosíthatjuk be, hogy a szerződésben foglaltak teljesítését követően miénk legyen például a kiszemelt lakás, a tulajdonos azt ne adja el másnak.
Figyelni kell rá, hogy az átadott összeg foglaló jogcímen került átadásra és ez szerződésbe legyen foglalva minden esetben, különben az átadott összeg előlegnek minősül.
Amennyiben a szerződés teljesül – például lezajlik a lakás adásvétel -, a foglaló összege beleszámít a vételárba.
NEM ÁRT TUDNI: Sok esetben az ingatlanvásárlás során hitelfelvétel is szükséges. Előfordul, hogy a szerződés kötésekor még nem született meg a hitelbírálat, ilyenkor célszerű a szerződésben mindezt lefektetni, mert ha esetleg nem születik pozitív döntés a bank részéről, úgy elveszíthetjük a foglalót.
Mi az előleg?
Az előleg egy olyan pénzösszeg, amelyet egy adott ügylet vagy tranzakció során előre fizetnek a későbbi teljes vételár vagy szolgáltatás díjának részeként.
A legtöbbször ingatlan- vagy gépjárművásárlás, építési szerződések, termékeladások és szolgáltatások igénybevétele kapcsán találkozhatunk ezzel a fogalommal.
Az előleg fizetésének célja lehet a szerződés megkötésének biztosítása, a felek kötelezettségvállalásának elősegítése, vagy akár az eladó vagy szolgáltató előzetes költségeinek fedezése.
Provident tipp: Válaszd a Provident heti kölcsönét, vagy akár a havi kölcsönét és valósítsd meg elképzeléseidet!
Foglaló vagy előleg: a legfontosabb különbségek
A foglaló és az előleg közötti különbségnek elsősorban akkor van jelentősége, ha az adásvételi szerződés meghiúsul. Mivel a foglaló komolyabb vásárlási szándékot mutat, így ha meggondoljuk magunkat, akkor a következményei is súlyosabbak.
1. A foglalót el lehet veszíteni
Amennyiben az adásvétel az eladónak felróható ok miatt nem jön létre, a foglalót a vevő kétszeresen kapja vissza, ha pedig a vevő hibája miatt marad el az ügylet, akkor a foglalót a vevő elveszíti, azaz az teljes egészében az eladónál marad. Abban az esetben viszont, ha a szerződés meghiúsulásáért mindkét fél vagy egyik fél sem felelős, akkor a foglaló összege visszajár a vevőnek.FONTOS: Mielőtt kifizetnénk a foglalót, célszerű ellenőrizni az ingatlan tulajdoni lapját az ingatlan-nyilvántartásban, legyen az online vagy személyesen az illetékes földhivatalban. Így biztosak lehetünk benne, hogy az eladó rendelkezik-e az ingatlan tulajdonjogával, és megtudhatjuk, hogy milyen terhek vannak az ingatlanon.
2. Az előleg visszajár
Az előlegnek nincs szankciós jellege, mint a foglalónak. A vevő mindenképpen visszakapja függetlenül attól, hogy miért, kinek felróható okból nem teljesült az adásvétel.
3. Az előleg és a foglaló mértéke
Az előleg és a foglaló összegét a felek megegyezés alapján határozzák meg, és ezt rögzítik a szerződésben. A foglaló összege legtöbbször a vételár körülbelül 10 százaléka szokott lenni.
4. A foglaló mértéke korlátozható
Fontos különbség még, hogy ugyan a Polgári Törvénykönyv nem határozza meg konkrétan a foglaló mértékét, de a túlzott összeget a bíróság mérsékelheti. Elfogadhatónak a vételár 10 százalékában vagy annál alacsonyabb összegben meghatározott foglaló tekinthető, de az összes körülményre tekintettel ennél magasabb összegű foglaló is megállapítható. Az előleg esetében viszont nincs olyan korlátozás, ami megakadályozná, hogy akár majdnem a teljes vételárat előlegként kérjék el.
Hogyan néz ki a foglaló vagy előleg a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy szeretnénk venni egy lakást 70.000.000 forintért. Az ingatlanon jelzálog van, de az eladó vállalja, hogy ez lekerül a lakásról 30 napon belül. Szerződésben 7.000.000 forint foglaló kerül kikötésre. A megállapodás szerint a maradék 63.000.000 forintot 45 napon belül kell kifizetni, amennyiben az ingatlan tehermentessé válik.
Meddig él a foglaló? Nos, amennyiben nem sikerül elintézni a jelzálog törlését határidőn belül, mi, mint vevők elállhatunk a szerződéstől, és ebben az esetben az eladónak a foglaló kétszeresét, azaz 14.000.000 forintot kell visszafizetni.
Ha minden rendben megtörténik, lekerül a jelzálog, de vevőként nem tudjuk a szerződésben vállalt határidőig kifizetni a 63.000.000 forintot, akkor az eladó állhat el a szerződéstől és ilyenkor a kifizetett 7.000.000 forint összegű foglaló az övé marad.
Ugyanakkor előleg esetén bárki is áll el a szerződéstől, vevőként visszakapjuk a 7.000.000 forintot.
Mikor történhet a foglaló átadása?
A foglaló, illetve előleg átadására általában az előszerződés, vagy az adásvételi szerződés aláírását követően kerül sor, de annak sincs akadálya, hogy ez még ezek bármelyike előtt megtörténjen, azonban javasoljuk az összeg átadását mindenképp írásba foglalni.
