A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer – korábbi elnevezése BAR lista) sokak számára csak akkor kerül előtérbe, amikor hitelt szeretnének igényelni, vagy valamilyen fizetési nehézség miatt szembesülnek a következményeivel. Pedig érdemes már jóval korábban tisztában lenni azzal, hogyan működik a rendszer, hiszen a KHR-ben szereplő adatok jelentősen befolyásolhatják a hitelfelvételi lehetőségeidet.
Ebben a cikkben bemutatjuk, mit jelent pontosan a KHR, hogyan zajlik annak lekérdezése, mit takar az aktív és passzív státusz, valamint milyen tudatos pénzügyi lépésekkel előzheted meg, hogy bekerülj a nyilvántartásba.
Mi is pontosan az a KHR és hogyan működik?
A KHR, vagyis a Központi Hitelinformációs Rendszer egy olyan pénzügyi adatbázis, amelyben a hazai pénzügyi szervezetek nyilvántartják a hitelszerződésekkel kapcsolatos információkat.
A rendszer azért jött létre, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók átfogóbb képet kapjanak egy ügyfél hitelképességéről és ez alapján felelősebb döntést hozhassanak hitelbírálatkor.
A rendszerben minden hitellel kapcsolatos adat szerepel, többek között:
- a fennálló és lezárt hitelszerződések,
- a törlesztési előzmények,
- az esetleges fizetési késedelmek.
A KHR-be akkor kerülsz fel negatív státusszal, ha a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét meghaladó lejárt és meg nem fizetett tartozásod legalább 90 napon keresztül folyamatosan fennáll. Ennek az a célja, hogy a bankok lássák, ha egy ügyfél tartós fizetési nehézséggel küzd.
Mi a különbség az aktív és a passzív KHR között?
A KHR negatív adóslistáján kétféle állapotot különböztetünk meg: aktív KHR státuszt és passzív KHR státuszt.
Az aktív KHR státusz azt jelenti, hogy a tartozásod még jelenleg is fennáll, vagyis nem rendezted a hátralékodat. Ilyen esetben rendkívül nehéz új hitelhez jutni, sőt sok esetben szinte lehetetlen.
A passzív státusz azt mutatja, hogy a korábbi tartozást már rendezted, azonban a mulasztás ténye még 1 évig szerepel a rendszerben. Bár ebben az esetben kedvezőbb a megítélésed egy esetleges újabb hitelfelvételnél, a bankok sokkal szigorúbb feltételeket szabnak. Éppen ezért különösen fontos tisztában lenni a hitelfelvétel buktatóival, hiszen egy korábbi negatív státusz jelentősen befolyásolhatja a hitelbírálat eredményét.
Amennyiben pedig 1 év eltelik a tartozás megfizetésétől kezdődően, úgy az adós tartozása nyomtalanul törlődik a negatív KHR listáról.
A KHR-ben nyilvántartott adatok lekérdezésének menete
Mindenképp tudnod kell, hogy bármikor lekérdezheted, hogy milyen adatok szerepelnek rólad a KHR rendszerben, illetve azt is megismerheted, hogy az adataidat ki, mikor és miért kérdezte le. Ez különösen hasznos lehet hiteligénylés előtt, vagy akkor, ha bizonytalan vagy a státuszodban.
Az adatok lekérdezése minden természetes személy számára díjmentes, tehát semmilyen plusz költséggel nem jár, ha szeretnéd ellenőrizni a rólad nyilvántartott adatokat.
A saját hiteljelentés igénylése több módon is történhet:
- bankfiókban (még csak ügyfélnek sem kell lenned az adott bankban, csak a személyi igazolványodra és a lakcímkártyádra lesz szükséged),
- postai úton, elektronikusan vagy online, Ügyfélkapun vagy a DÁP-on keresztül közvetlenül a KHR-t üzemeltető BISZ Zrt.-nél.
A KHR/BAR lista lekérdezése online a legegyszerűbb: Ügyfélkapun keresztül vagy DÁP alkalmazással pár munkanapon belül megkaphatod a szükséges információkat. A portálon a “Saját hiteljelentés igénylése” menüt keresd!
Fontos, hogy mindig hivatalos csatornát használj és ne fizess olyan szolgáltatásért, amely a lekérdezésért pénzt kér. Az adatokhoz való hozzáféréshez ugyanis törvényben biztosított jogod van.
Tudatos lépések a negatív KHR lista elkerülése érdekében
A negatív KHR listára való felkerülés legtöbbször nem egyik napról a másikra történik. Jellemzően hosszú idő alatt kialakuló pénzügyi nehézségek, felhalmozódó kiadások vagy nem megfelelő tervezés vezet hozzá. Éppen ezért a megelőzés kulcsa a tudatos pénzügyi gondolkodás.
Az első és legfontosabb, hogy megértsd a saját pénzügyi helyzetedet. A tartozások mögött sokszor nem egyetlen rossz döntés áll, hanem több kisebb, kevésbé tudatos pénzügyi szokás együttese.
Kövesd nyomon a bevételeidet és kiadásaidat!
Ahhoz, hogy tudd, mire mennyi pénzed megy el, elengedhetetlen folyamatosan nyomon követned a pénzügyeidet. Ha tisztában vagy a havi kiadásaiddal, könnyebben felismered, hol tudod csökkenteni a felesleges költéseket.
Ebben segíthet egy egyszerű havi költségvetés, amelyben külön bontod:
- a fix kiadásokat,
- a változó költségeket,
- a megtakarításra szánt összeget.
Már az is sokat jelenthet, ha néhány hónapig tudatosan vezeted a költéseidet, mert így hamar láthatóvá válik, hová folyik el a pénz. Ehhez használhatsz kiadáskövető applikációt, de akár egy egyszerű táblázat vagy füzet is tökéletesen megfelel.
Provident tipp: Válasszátok a Provident heti kölcsönét, vagy akár a havi kölcsönét és valósítsátok meg az elképzeléseiteket!
Alakíts ki vészhelyzeti tartalékot!
A váratlan kiadások (például autójavítás, egészségügyi költségek vagy munkahelyváltás) könnyen felboríthatják a pénzügyi egyensúlyt. Vésztartalék nélkül az egyetlen megoldás a hitel vagy a kölcsön, azonban ez hosszú távon eladósodáshoz vezethet.
Ezért is nagyon fontos, hogy legyen egy biztonsági tartalékod, amelyhez szükség esetén hozzá tudsz nyúlni. Nem kell rögtön nagy összegben gondolkodni: a rendszeresen félretett kisebb összegek is sokat számíthatnak idővel.
Tűzz ki reális pénzügyi célokat!
A túlzott optimizmus vagy irreális tervek gyakran vezetnek anyagi problémákhoz. Viszont ha pontosan tudod, milyen célokra gyűjtesz és mennyi pénzt tudsz erre reálisan félretenni, kisebb eséllyel vállalsz majd túl nagy terhet.
A pénzügyi tudatosság nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem rendszeres, napi rutinokból épül fel. Már néhány egyszerű szokás is segíthet abban, hogy hosszú távon stabilabb anyagi helyzetet teremts magadnak.
Érdemes kisebb, könnyen elérhető célokkal kezdeni, hiszen a fokozatosan felépített pénzügyi terv hosszabb távon fenntarthatóbb lesz. Ha reális elvárásokat állítasz magad elé, könnyebben megőrizheted a motivációdat is a megtakarítás és a tudatos pénzügyi tervezés során.
Jelen cikk általános jellegű tájékoztatást nyújt a részletezett témával kapcsolatban. A cikk nem minősül útmutatónak, tanácsnak. Kérjük, hogy minden esetben olvasd el a témában fellelhető egyéb információs tartalmakat, illetve kérd szakértő segítségét.
Legfontosabb kérdések a KHR-rel kapcsolatban
Mekkora tartozás esetén kerülhetek fel a KHR negatív listára?
A negatív KHR listára akkor kerülsz fel, ha a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegénél nagyobb tartozásod legalább 90 napon keresztül folyamatosan fennáll.
Milyen költsége van annak, hogy megtudjam, rajta vagyok-e a KHR negatív listán?
A KHR-ben nyilvántartott saját adatok lekérdezése ingyenesen kérhető mindenki számára. Ez alanyi jogon jár, ezért nem szükséges fizetős szolgáltatást igénybe venned.
Kaphatok hitelt, ha rajta vagyok a KHR negatív listán?
Aktív negatív státusz esetén a hitelfelvétel általában nem lehetséges. Passzív negatív státusznál már vannak lehetőségek, de a bankok sokkal szigorúbban vizsgálják a kérelmet.
Ha kifizetem a tartozásomat, azonnal lekerülök a listáról?
Nem, a tartozás rendezése után a korábbi negatív státuszod még 1 évig a rendszerben marad. Ilyenkor a státusz aktívról passzívra változik.
Mikor törlődnek a KHR-ből a mulasztásra vonatkozó adataim?
A passzív KHR státusz a tartozás rendezését követő egy év után törlődnek, amennyiben pedig a tartozás nem kerül megfizetésre (aktív státusz), úgy a mulasztás adatai az átadástól számított 10 évig maradnak a KHR-ben és ezen idő alatt felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához.
Hogyan előzhető meg, hogy felkerüljek a negatív KHR listára?
A megelőzés kulcsa a tudatos pénzügyi tervezés, a költségek folyamatos követése, a vésztartalék képzése, és az, hogy időben reagálj, ha fizetési nehézséged merül fel. Minél hamarabb kezelsz egy problémát, annál nagyobb az esélyed arra, hogy elkerüld a komolyabb következményeket.
