Végre kertesházban élünk! Azok, akik sokéves panelfogság után lelnek nagyobb és zöldebb otthonra, ismerik ezt az eufórikus érzését. Egy saját ház azonban nagyobb felelősséggel jár, és napjainkban ebbe már a környezettudatos életmód is beletartozik. A szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás egyik (szinte kizárólag kertben kivitelezhető) módja a komposztáló beszerzése. Sokan lelkesednek azért, hogy még a szerves szemetet is megfelelően tárolják, ám kevesen tudják, hogy fogjanak neki a megvalósításnak. Nem kell tovább várni: eláruljuk a komposztálás titkait!
Mi kerüljön bele?
Ez az első és legfontosabb kérdés, és nem annyira egyszerű a zöldhulladék kiválogatása, mint elsőre gondolnánk! Nyilvánvaló, hogy műanyag, fém, kő és egyéb, lebomlásra képtelen anyagokat nem rakunk ide, de azt például kevesen tudják, hogy a dió- és a vadgesztenyefák levelét sem szabad a komposzthoz adni. Miért? A házi komposzt az egyik legjobb műtrágya (olcsó, természetes, és még szállítani sem kell), iszonyú magas a humusztartalma, ám az előbb említett levelekben található savak elpusztítják azt a törékeny ökoszisztémát, amitől új életre kelhetne a talaj. Papírt viszont nyugodtan tehetünk bele, ahogy általában az avar, a lenyírt fű, a fűrészpor, a tőzeg, a zöldség- és gyümölcshulladék is mind-mind belekerülhet, ahogy sok más szerves anyag is: a kiázott tealevél és a használt kávézacc például kifejezetten hasznos összetevő lehet.
Provident tipp
Nem csak környezettudatos, pénzügyi döntéseit is gondosan megtervezi? Számítsa ki kölcsöne költségeit hitelkalkulátorunkkal, és kérjen visszahívást munkatársunktól!
A helyes tárolás
A helyes hulladékgazdálkodás elképzelhetetlen megfelelő tárolás nélkül, nincs ez máshogy a komposztálás esetében sem. Egy félreeső, árnyékosabb hely ideális a komposztáló kialakítására. Azonban nem boldogulunk egy sima, kiásott gödörrel, ebben ugyanis nem jut levegőhöz a szerves hulladék. Oxigén nélkül pedig a szükséges korhadási folyamat helyett rothadás jön létre, ami nem csak a kiváló minőségű műtrágyától foszt meg minket, de a szaga is igen kellemetlen. Éppen ezért érdemes fából vagy téglából kialakított komposzttárolót készíteni, de a boltokban kapható műanyag változatokat is nyugodtan megvásárolhatjuk, ugyanúgy megfelelnek a célnak. Ezután kétféleképpen segíthetjük a komposzt érlelését: az egyik a zöldhulladék feldarabolása, a másik a rendszeres átforgatása levegőztetése. Mindkét módszer felgyorsítja a folyamatot, hiszen megkönnyíti a szerves anyagok lebomlását.
Hogyan tovább?
Mit tehetünk akkor, ha megtelt a tárolónk? Lehet, hogy egy kis türelemre lesz szükségünk, az érett komposzt ugyanis egységes állagú, általában sötétbarna és szagtalan: ezt az állapotot kell kivárni ahhoz, hogy tökéletes, magas humusztartalmú műtrágyát kapjunk. Egy-egy négyzetméternyi talajra két-három kilót érdemes juttatni a végeredményből, így biztosak lehetünk benne, hogy kellő tápanyag jut a talajon keresztül imádott növényeikhez, melyek aztán meghálálják a környezettudatos gondoskodást. Amint ezzel elkészültünk, már hozzá is láthatunk a következő adag gyűjtéséhez!
Ti odafigyeltek a zöldhulladékra?
