Imádod a növényeket és szeretsz kertészkedni? Szerencsére már egy egészen kicsi föld vagy erkély, terasz is elegendő ahhoz, hogy csodás zöldségeket, gyümölcsöket nevelj és kedvedre szüretelj kedvenceidből. Végre itt a tavasz, eljött a magvetés, a palántázás ideje. Cikkünkből most megtudhatod, hogy mikor és hogyan érdemes belevágnod és mikre kell odafigyelned.

Jelen cikk általános jellegű tájékoztatást nyújt a részletezett témával kapcsolatban. A cikk nem minősül útmutatónak, tanácsnak. Kérjük, hogy minden esetben olvasd el a témában fellelhető egyéb információs tartalmakat, illetve kérd szakértő segítségét.

Palántázás otthon: mikor van itt az ideje?

A tavasz közeledtével már érdemes alaposan megtervezni, hogy milyen zöldségeket, gyümölcsöket szeretnénk ültetni akár a kertben, akár a teraszon, hogy időben neki láthassunk a munkálatoknak.

Tavaszi palántázás

Palántázás naptár: mit, mikor ültessünk?

A palántázás ideje teljesen növényfüggő. Nagyjából 8 héttel a kiültetés előtt célszerű elvetni a magokat. Mivel áprilisban még lehetnek fagyok, sőt, sokszor a májust sem kímélik a mínuszok, ezért az arra érzékeny növények magjaival február vége, március eleje előtt nem érdemes foglalkozni.

Míg a káposztafélék akár 4-5 hét alatt, addig a paradicsom, a paprika vagy a tojásgyümölcs palánták 6-8 hét alatt fejlődnek kiültethetővé, de a gumós palánták felneveléséhez 10 hétre is szükség lehet. A különböző virágpalánták nevelési ideje szintén változó, nagyjából  4-10 hét között mozog.

Nézzük most meg néhány zöldséget és gyümölcsöt, hogy mikor érdemes elkezdeni a palánták nevelését.

Paradicsom palántázás ideje

A paradicsom nem kedveli a hideget, így mindenképpen meg kell várni az utolsó fagyokat a kiültetéssel. Legkorábban május közepe táján érdemes őket kiköltöztetni a szabadba. Azonban ha  úgy döntünk, hogy mi magunk szeretnénk palántát nevelni, akkor beltérben február második felétől-március végéig ajánlott elvetni a magokat.

Paprika palántázás ideje

A paradicsomhoz hasonlóan a paprika is egy kifejezetten diedergős fajta, szereti a meleget és könnyen elpusztulhat, beteg lehet, ha kint kell fagyoskodnia. Mindenképpen ki kell várni azt az időt, amikor elvonulnak a talajmenti fagyok. A paprika palántanevelési ideje 7-11 hét, amit úgy kell időzíteni, hogy nagyjából május közepén-végén legyen kiültethető a szabadban.

Saláta palántázás 

A saláta nagyon hálás és bírja a hidegebb napokat is, így akár már februárban-márciusban elvethetjük a magokat. Fontos számára a megfelelően nedves és porhanyós talaj, és hamar kidugja a fejét, ha melegebbre fordul az idő.

Cukkini palántázás 

A cukkini palántákat áprilisban érdemes nevelgetni. Szabadföldbe a tavaszi fagyok elmúltával, a május második felétől június végéig terjedő időszakban célszerű kitenni.

Uborka palántázás 

Az uborka magokat április második felében ajánlott vetni, a palánták pedig május végén, június elején kerülhetnek ki végleges helyükre.

Fagyérzékeny növényről van szó, ezért fontos, hogy ne siessük el a költöztetést. 

Borsó palántázás

A borsó hidegtűrő növény, ezért a tavaszi vetéseket általában vele kezdik. Magja már 3-4°C-on csírázik, és a kikelt növények is jól viselik a hideget, sőt, ha elfagytak, később újra kihajtanak. 

Ugyanakkor a nagy meleget és a vízhiányt nem szereti, ezért ha lemaradtunk a korai vetésről, akkor csak nyáron – júliusban – érdemes újra próbálkozni. A borsó a legrövidebb tenyészidejű, a vetéstől számított 11-12. héten már szedhető.

Provident Tervező kölcsön

Eper palántázás ideje

A cserepes palántákat tavasz elejétől május végéig, illetve július elejétől őszig érdemes a talajba ültetni. A tavaszi ültetések kis termést hoznak, míg a nyáriak a következő tavasszal nagy termést ígérnek.

Provident tipp: Segítségre van szükséged ahhoz, hogy megvalósítsd álmaid kertjét, ahol végre minden kedvenc zöldségedet és gyümölcsödet termesztheted? Válaszd a Provident heti kölcsönét, vagy akár a havi kölcsönét és valósítsd meg az elképzeléseidet!

Magot vessünk vagy inkább vásároljunk palántákat?

A tavaszi kertészkedés során az ültetendő palántákat készen meg is vásárolhatjuk, de dönthetünk úgy is, hogy magunk vetjük el a magokat. 

A hidegtűrő és rövidebb tenyészidejű zöldségek magjait például érdemesebb egyből a szabadföldbe szórni, így a répát, a céklát, a retket, a spenótot vagy a borsót. 

Mik a palántázás előnyei?

A palántázás egyik óriási előnye, hogy lerövidíthető a termesztési idő. Egy kellemes és mindig azonos hőmérsékletű szobában, egyenletes fény- és vízellátás mellett ugyanis sokkal gyorsabban tudnak nőni a növények, mintha a hűvösebb időben a szabadföldben lennének. 

Emellett az is szempont lehet, hogy vannak kifejezetten  melegigényes zöldségek, amelyeket május előtt egyáltalán nem ajánlott kiültetni, mert egy-egy csípősebb éjszaka azonnal kárt tenne bennük. A kései kiültetés hátránya lehet azonban az, hogy a növény csak őszre hoz érett termést. Ilyen például a paprika. Esetében kifejezetten ajánlott a palántanevelés.

A palántázás előnyei

Milyen típusú palánták vannak?

Két palánta típus közül választhatunk:

  • szabadgyökerű palánták
  • tápkockás palánták

Régebben gyakoribb volt a szabadgyökerű palánták ültetése: ezek azok, amelyek általában melegágyban, egy üvegházban vagy egy fóliasátorban termelnek és úgy emelik ki a talajból, hogy a gyökereken maradjon még egy kevés föld is. 

A manapság népszerűbb tápkockás palánták ezzel szemben gyepkockában, kb. 5-10 cm átmérőjű műanyag dobozokban nevelkednek. Ezeknek előnye, hogy ültetésükkor a gyökérzetek az őket körülvevő talajjal együtt kerülnek az új helyükre, így a gyökerek nem sérülnek és sokkal gyorsabban növekednek.

Palántázás lépésről lépésre: tippek, trükkök magvetéshez, palántaneveléshez

#1. Mindig megbízható helyről vásárolj

Ha kész palánta mellett tesszük le a voksunkat, akkor fontos odafigyelni a vásárolt növények minőségére. Manapság nagyon nagy a kínálat, ezért ajánlott megbízható helyről, elsősorban kertészetekből beszerezni őket.

Mindig alaposan nézzük meg az összes palántát, a legszebbeket válasszuk, hogy nagyobb eséllyel vigyünk haza életképes példányokat.

Mindig megbízható helyről vásárolj!

#2. Támogasd a csírázást előáztatással

Az előáztatás és előcsíráztatás fontos abból a szempontból, hogy megindulhasson a mag. Jelentősége van, hogy az előáztatás hány fokon és milyen hosszan történik. 20 °C-os vízben 8 órán át, 30 °C-os vízben csupán 2 óráig kell előáztatni. 

Ezt követően a magokat lecsepegtetjük és nedves papírtörlőre vagy vattába helyezzük, majd nejlonzsákba tesszük, amíg megerednek a csírák.

Amint kibújnak a csírakezdemények, nedves talajba kell helyezni azokat.

#3. Gondoskodj palántanevelő edényekről

A magok neveléséhez speciális tálcát is vásárolhatunk, vagy használhatunk például tejfölös poharat. Léteznek különféle edények tőzegből, kókuszrostból is. 

A tálcás palántanevelés azért lehet hasznos, mert lapos és széles kiképzésű, így több sorba vethetjük a magokat. A palántázó tálca úgyis csak addig ad otthont a növénykezdeményeknek, míg át nem tűzdeljük őket, azaz virágföldbe nem kerülnek.

A palántázás tojástartóban is lehetséges, elsősorban a lassabban növekvő palánták esetén ajánlott. Nagy előnye a műanyag edénykékhez képest, hogy a növény később dobozzal együtt kiültethető a földbe, hiszen lebomlik.

A palántanevelő edényt egy napfényesés meleg, valamint könnyen elérhető és kezelhető helyre kell tenni. Ilyen lehet például egy olyan ablakpárkány, ahol kevesebbet nyitjuk ki az ablakot, hiszen amíg kint alacsonyabb a hőmérséklet, a huzatot és a hirtelen hőmérséklet-változást megszenvedhetik növények. Az optimális hőmérséklet nevelésükhöz 18-20 fok körül van.

#4. Biztosíts minőségi palántaföldet

A magok számára kiváló a rostos tőzeg vagy a kókuszrost, ugyanis ezek víz hatására megduzzadnak. A magok csírázásához nem szükséges külön tápanyag, hiszen azok a sziklevelekben található tápanyagokat hasznosítják.

Kaphatók ún. tőzeghengerek és tőzegpogácsák, ezekbe nagyon könnyű beültetni a vetőmagot, amiket aztán vagy alulról kell locsolni, vagy permetezéssel biztosítani számukra a nedvességet.

Mi a különbség a virágföld és a palántaföld között?

A palántaföld mindig lazább szerkezetű, mint a virágföld. Ez azért fontos, mert a palánták még nagyon érzékenyek, laza szerkezetű földben érzik csak jól magukat, amely biztosítja számukra a növekedéshez szükséges vízmennyiséget. 

#5. A magok szeretik a világosságot

Az elültetett magokat érdemes világos helyre, napos ablakba, üvegházba, télikertbe helyezni, hogy megfelelően növekedhessenek.

Vannak olyan növények, amik különösen szeretik a fényt – ilyen pl. a paradicsom vagy a paprika is -, esetükben használhatunk akár speciális növénynevelő lámpát is.

Hirlevel banner BLOG 820x420-1

#6. Megfelelő földbe kerüljenek a növények

A legjobb talajkeverék a szerves komposzt, azonban a virágboltokban kapható virágfölddel sem lőhetünk mellé. Az a fontos, hogy káros műtrágyát és növényvédő szereket ne tartalmazzon a földünk.

#7. Szoktasd a palántákat a külső viszonyokhoz

Naponta érdemes picit megrázogatni a palántákat, kicsit megütögetni a szárukat, hogy imitáljuk a külső hatásokat. A végleges kiültetés előtt nagyjából már egy héttel ajánlott pár órán át a szabadban levegőztetni őket, természetesen a kellemesen meleg napokon. Célszerű a szeles időben is edzeni a növénykéket, míg végül már éjszakára is kint hagyhatók.

Fűszernövények ültetése: ezekre figyelj!

Ahhoz, hogy a nyári grillezéseken már a saját fűszereiddet használhassuk, a tavaszi hónapok elején kell gondoskodnod a vetésről.

füszernövények ültetése

Mikor, melyik fűszernövénynek van itt az ideje?

Márciusban, a hidegtűrő konyhai fűszernövények közül válogathatunk, úgy, mint a petrezselyem, a turbolya és a zsázsa. Áprilisban következhet az örök kedvenc rukkola, a kapor, a borágó és a metélőhagyma.

Késő tavasszal, május közepe környékén kezdhetjük meg a melegkedvelő fűszernövények ültetését, hiszen ekkorra minimális lesz a fagykár veszélye. Ilyenkor érdemes vetni a borsikafűt, a bazsalikomot, a majoránnát, a sarkantyúkát.

Amennyiben van olyan évelő fajtánk, amit akár cserépben is ültethetünk, úgy, mint például a levendula vagy a kakukkfű, akkor azt fajtától függően március – áprilistól kezdve egészen októberig ültethetjük.

TIPP AZ ÜLTETÉSHEZ: A vetésnél növeljük az esélyeket, egyszerre 3-4 magot is vessünk el, így biztosabb lesz majd a siker is. Ne kerüljenek azonban túl mélyre, a kisebb magokat 1-2 cm mélyre, a nagyobbakat pedig 4-6 cm-re szabad tenni, azonban ez utóbbi inkább a kukorica, bab, borsó, lencsefélékre vonatkozik, így ezt inkább csak viszonyításnak tekintsük.

Így őrizheted meg fűszernövényeid egészségét

A fűszernövények és a zöldségek kedvelik egymás társaságát, sőt jótékony hatással is lehetnek egymásra. A bazsalikom például a kertben is jó párja a paradicsomnak, a kapor pozitív hatással van a sárgarépára és az uborkára, ahogyan a káposztafélékre, a céklára, a salátákra és a hagymára is. A levendula elriasztja a hangyákat a kertből, az aromás orvosi zsálya pedig távol tartja a tetvet, a hernyót és a csigákat. Burgonya mellé a torma passzol, szintén védelmező szempontokból, de természetesen rendszerezés és felhasználás szempontjából is hatékonyan elrendezhetjük a palántákat a kertünkben, magaságyásunkban.

Te milyen növényeket ültetsz idén tavasszal? Írd meg nekünk kommentben!